Demendi László

Nagykálló

Nagykálló város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói kistérség központja.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben fekvő település.
Nyíregyháza 14 km, Balkány 14 km, Kállósemjén 8 km, Geszteréd 13 km, Napkor 9 km, távolságra található.

Nagykállón született híres emberek

Simonyi József (1770. április 8. – 1832. augusztus 23., Arad) a "legvitézebb huszár", a napóleoni háborúkban közhuszárból ezredessé emelkedett vakmerõ katona.
Szilágyi István (1819. január 6. – 1897. április 12., Máramarossziget) református főiskolai igazgatótanár, író, az MTA levelező tagja (1846).
Korányi Frigyes (1828. december 10. – Budapest, 1913. május 19.), belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja
Ámos Imre (Ungár Imre) 1907. december 7. – Ohrruf, (Németország), 1944) festőművész, Anna Margit festőművész férje.
Bereczky László (1931. szeptember 12. – 2001. július 14.): író, újságíró, könyvtáros, Szinnyei József-díjas (1995)
Szabad János (1945 – ) biológus, genetikus. A biológiai tudomány doktora (1990-). A Szegedi Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, Az Akadémiai Díj (megosztott, 1991) és a Szentágothai János Szakkuratóriumi Díj (2001) kitüntetettje.

Nevezetességei

Főtér: itt található a Református templom, a volt megyeháza és a Szabadság-kert.
Millenniumi emlékmű: 1896-ban emelték a magyar szabadságharcok emlékére.
református templom: 1710 körül épülhetett; harangtornyának, amely az Alföld egyik legmagasabb építménye (60 m), a Rákóczi-szabadságharc első ostromának emlékére a Rákóczi-torony nevet adták, és beleépítették az elfoglalt vár köveit.
római katolikus templom: a XVIII. században épült, késő barokk stílusban.
görög katolikus templom: a XVIII. században épült, Nagykálló legrégebbi épülete.
Helytörténeti Múzeum.
Korányi Frigyes emlékház.
Harangod: tanya Nagykálló közelében. A legenda szerint itt merült el a mocsárban a tatárok elől menekített harang. A környező vidék egyik legszebb része, ahol nyaranta kézműves táborokat rendeznek.
Ínségdomb: 1780-ban emelték, amikor az éhínség miatt a lakosok a földesúrtól, Kállay Ferenctől kértek gabonát, aki fizetségül a 12 méteres domb összehordását és a tetejére kilátó építését szabta meg nekik.
Nagykállói Strandfürdő

Forrás: wikipedia

Újfehértó

Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.

Története

A város határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthory család - mint a falu földesurai - 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt. 1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.
A II. világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek. A város demográfiai tetőpontját 1960-ban érte el, ekkor a népesség több, mint 15 500 fő volt. Ez azóta folyamatosan csökken, ma már a 14 ezret sem éri el. 1992-ben a település ismét városi rangot kapott.

Forrás: wikipedia